Viszonzatlan szerelem - mi ebben a spirituális tanítás? Mi értelme van? Hiszen annyi fájdalommal, értetlenséggel jár.
Szinte mindannyiunk átélte már az életében.
Már írtam a szikra hiányáról, ami alapvetően semmi nagyobb kellemetlenséggel nem jár, viszonylag egyszerű eset, ha egy frissen megismert "pár" egyik tagja sem érzi azt a bizonyos szikrát - mikor külön válnak útjaik, már nem igazán hiányolják a másikat, így az élet megy tovább.
Viszont meglehetősen gyakori jelenség, hogy nem szeretünk egyformán.
Mi van akkor, ha te érzed a szikrát, a másik közömbösen, vagy ellenségesen viselkedik irányodban?
Minél hosszabbra nyúlik a kapcsolódás - akár hónapok, vagy évek is eltelhetnek ilyen egyenlőtlen érzelemben - annál fájóbb a szakítás.
Ha ebben a helyzetben vagy - először is - nem mondom, hogy engedd el a másikat!
Hiszen a lélek nem így működik. Hiába a szép elengedő meditáció, hiába a vajákos szerelmi oldás, hiába a sok csodadoktor - ha valóban legbelül érzed, hogy a nagy Ő-t veszítetted el, a legjobb, ha tudatosítod magadba a veszteséget.
"Igen szeretem. Még mindig. Számomra ő lett volna az igazi társ. De ő másképp döntött. Mivel szeretem - elfogadom a döntését, bár most nagyon fáj. Ugyan értetlenül állok előtte - de biztos megvan az oka. Én jelenleg nem tudom boldoggá tenni. Így hagyom, hogy szabadon döntsön, és találjon egy olyan társat, aki boldoggá teszi!"
Az utolsó mondatot nehéz őszintén kimondani. Nagy érzelmi fejlettség, tudatosság kell hozzá.
Hiszen a szeretet nem ego- ból működik, nem birtokolhat, hanem megenged.
A viszonzatlan szerelem oka lehet:
- Az illetővel szemben karmikus adósságod van. Egy bizonyos életszakaszban voltál vele, az volt a feladatod, hogy emeld, adj neki szeretetet. De már lejárt vele a feladatod, már nincs vele dolgod - ha vele maradnál, letérnél sorsodról, és őt is megkötnéd.
- Vizsgáld meg, mire tanított Ő!
Ebben az életszakaszban, mikor vele voltál, meg kellett tanulnod kiállni magadért. Mert meglehet, volt párod - mivel nem igazán működött nála az érzelem felszabadítása feléd - sértegetéssel, közönnyel, bántással kompenzált. Az ilyen "Nagy Ő" önbecsülésre tanított. Így Ő volt a tanítómestered.
- Lehet, nagyra tetted a mércét. Szerelmed jóformán minden tekintetben előrébb áll mint te, küllemben, vagy státuszban, vagy életkorban nagy a szakadék köztetek - emiatt Ő jobban szeretne egy hozzá hasonlóval ismerkedni. Ilyen esetben az a feladatod, hogy fejleszd magad, ha lehet, az Ő szintjére - az ilyen, már-már elérhetetlen szerelem nagyon tud motiválni.
- Vagy fordítva - te vagy "feljebb" - és szeretted volna magadhoz emelni, erre éreztél késztetést. Neki kisebbség érzése támadt, és ezért dobott téged - te meg - mint Földangyal, siratod az elvesztett báránykádat. Tudd, hogy ha nem is látod soha többet, biztos fontos tanítás voltál neki.
Abban hiszek, a legtöbb embernek akár több ikerlángja lehet egy életben. Ha nem így gondolod, és csak egy embert tudsz szeretni, akkor sem vagy egyedül. A régi világban, mikor dúltak a háborúk, sok ember veszítette el társát, és nem tudták pótolni, csak helyettesíteni, hiszen minden ember egyedi, és megismételhetetlen.
A sorsot nem lehet megerőszakolni. A másik embert nem kötheted magadhoz semmi hókuszpókusszal.
Jó hír, hogy ha már nem vagy együtt ikerlángoddal, akkor is van számodra boldog élet. Többnyire az, hogy az élet - főleg ha teszel is érte - kellő időben ad neked egy újabb Ikerlángot.
Ha mégsem, akkor lehet, életfeladatod nem a párkapcsolatban, hanem egy munkába, hivatásba tud teljesülni, és ez is óriási dolog!
Boldog, beteljesült, tartalmas életet minden kedves olvasómnak!