"De hát ez elcsépelt!" - legyintenek sokan a sokszor ismételt okosságokra.
Erről eszembe jutott egy anekdota (forrás ismeretlen).
Volt egyszer egy falucska. Ebbe a faluba érkezett egy nagy tudású pap. Olyan szívhez szólóan, olyan erőteljesen, frappánsan, karizmatikusan - egyszóval kiválóan prédikált, hogy az emberek szeme nem maradt szárazon. Messzire járt a híre a kiváló papnak, messzi falvakból, városokból tódultak hozzá a hívek.
Hallgatták hétről hétre. Egy idő után viszont fészkelődni kezdett a közönség. Ugyanis - a pap jóformán szóról szóra ugyanazt prédikálta. 
Egyszer az egyik hívő összeszedte a bátorságot, és mise után megkérdezte a papot: " Atyám, minden elismerésem, kiválóak a prédikációid, minden szavad arany! Viszont - ne vedd sértésnek, de jóformán ugyanazt ismételgeted! Mi az oka?"