Meglepődve tapasztalom, hogy milyen sok embernek van gondja az elengedéssel - még inkább a feltétel nélküli szeretettel.

Gyakori példa: Egy párkapcsolat nem működik, mert az egyik fél szarvas hibát követ el, pl. szenvedélybeteg, csapodár, nagyon magának való, elhanyagoló, agresszív, vagy nagyon különböző természetűek a felek. A szakítás - gyakran több részletben - de megtörtént.
Mindketten egyetértenek abban, hogy jobb lesz külön.
Azaz mégsem: vendégeim 80%-a egyszerűen nem tud túllépni a szakításon - akkor is, ha észérvekkel teljesen helyénvaló volt.
Ilyenkor szaladnak pszichológushoz, coachoz, önismereti trénerekhez (jobb esetben), vagy látókhoz, csodagurukhoz, jósokhoz, mágusokhoz (a rosszabbikban).
Arra kíváncsiak, mit érezhet az exük, és milyen új kapcsolatuk van - és mit tehetnek az ellen, hogy volt párjuk párt találjon - mi több, azt kívánják, egyedül maradjon...
Pedig állítólagosan szeretik őt - akkor is, ha józan ésszel belátják, nem passzolnak, és a válás helyénvaló volt.
Ilyenkor az ész, és a szív hadakozik. Egyes elméletek szerint "ikerlángok" - se veled, se nélküled kapcsolatok - energetikai szálak kötik össze őket. Hiába próbálják meg újra, és újra, megint csak kijönnek a problémák, és újra szétmennek.
De van, mikor az egyik, vagy mindkét fél reménykedik. Majdcsak megváltozik a másik....
- Majdcsak leszokik a szoknyavadászatról.
- Majd csak leteszi a piát.
- Majdcsak átváltozik a személyisége, és a flegma, távolságtartó emberből
odaadó királyfi lesz.
- Majdcsak hozzád költözik 5000 Km.-ről.
- Majdcsak elválik a nejétől, és családot alapít veled.
Holott belül tudod - hogy ehhez csoda kell. De hát milyen az ember? Várja a csodát. A mágikus gyermek előjön.
Ez a pozitív megközelítés.
Negatíve: miért akarják sokan, hogy exüknél megálljon az élet, és pártában/agglegénynek maradjon?
Ha neked - józan ésszel átlátva - nem kell már, nem tudsz vele tervezni, miért szeretnéd, miért szuggerálod, hogy csak rád gondoljon az elkövetkezendő 50 évben?
Miért akarod, hogy szenvedjen, búskomor, magányos életet éljen - csak mert veled nem passzolt össze?
Ez minden, csak nem feltétel nélküli szeretet.
Ilyen volna a szerelem? Ha igen,akkor vigye el a macska!
Ez inkább birtoklás, egoból működik - nem szívből!

A valódi, tiszta szeretet elenged! Akkor vagy túl az exeden - ha már nem kattogsz azon, hogy kivel lehet, milyen az új nője, milyen lehet az ágyban, és az új barátnő szebb -e, mint te...?
Ez már lényegtelen dolog, hiszen ő már nem a tiéd. Pontosabban: sosem volt a tiéd, mert embert nem lehet birtokolni.

Ha a te is hasonló gondolatokat táplálsz exed iránt - akkor vizsgáld meg: nem lehetne -e kapcsolatotokat újra éleszteni, feljavítani? Ha a válasz "nem" - akkor igyekezz az egodat megnevelni -és boldog jövőt, új, szerelmet kívánni volt párodnak!
Így nem csak ő, te is felszabadulsz. Mert azt mondanom sem kell - hogy az erős energetikai kötés (amire sok akaratos ember képes) mindkét felet blokkolja - ami azért nem jó, mert sosem fogsz minőségi párkapcsolatot manifesztálni addig, míg exeden kattogsz. Így a magány kívánalma visszaszáll rád. Amire nincs szükséged - hiszen nyilván, szeretnél társat...
Hosszabb folyamat lehet ezt megérteni, elfogadni, és gyakorlatba ültetni.
De tudatosan sikerülni fog!