|
Elhanyagolás
2022.07.13. 14:20
A legtöbb - korábban boldog, és tartós kapcsolat elhanyagolás, energiahiány miatt ér véget.
Sok emberben akár férfi, akár nő - nem tudatosul, hogy a másik fél nem "szakkör", nem "bérlet".
Egy kapcsolatért folyamatosan tenni kell. Az udvarlás, kedveskedés ne csak pár hónapig tartson.
Egy régi hasonlattal élve: egy párkapcsolat olyan , mint egy virág. Ha korábban szorgalmasan, szeretettel öntöztük, ám egyre kevesebb figyelmet fordítunk párunkra, nem locsoljuk - polcra helyezzük - olyan polcra, amit ritkán látunk - a virág egy ideig küzd az életéért, majd fokozatosan elhal.
Pedig lett volna időnk, energiánk locsolni, nem olyan nagy dolog ez!
Sokan kijelentik - "Túl sok a munkám" "Több én időt akarok" - ami nem kifogás. Egyre kevesebb a mély beszélgetés, a közös program.
A pár két tagja külön lakásban/szobában van, egyik itt, a másik ott netezget - többnyire bugyuta médiatartalmakkal foglalkozik - akár órákon keresztül. Ahelyett, hogy egymással foglalkoznának.
A kommunikációjuk csupán pár jelentéktelen mondat - többnyire a neten.
Pedig régebben tombolt a szerelem közöttük. Egy idő után legalább is sokszor előfordul - a pár valamelyik tagja elhanyagoltságában kifelé kezd majd kacsingatni- noha a baj lehet, megelőzhető lett volna több figyelemmel. (Nem mindig ez az ok, de legtöbbször igen)
Jó hír, ahol egykor szikra volt, azt vissza lehet hozni, lángra lobbantani.
A megoldás: a minőségi, szeretet teli kommunikáció. A netes röfögés nem az.
A cuki rózsaszín kutyuska matrica, a pár szavas chatelés csak öszvérmegoldás, de erre sem lehet párkapcsolatot alapozni. A chat egyébként is félreérthető, a magam részéről csak jelzésnek, időpont egyeztetésnek használom.
Ha messzebb élsz párodtól, egy idő után mi az akadálya az összeköltözésnek? Vagy ha még az elején vagytok, miért nem tervezitek az időt tudatosan, és reggel, vagy este -esetleg az ebédidőben egy rövidebb-hosszabb találkát beiktatni? Mindenkinek arra van ideje, amire szán. A legjobban megismerni egymást csak a való életben lehet. Mikor érzed az illatát, ölelését, figyeled gesztusait, mimikáját.
A szerelmeskedés nem az, mikor intim testrészeket küldesz a másiknak.
Az ölelés a való életben nem egyenlő a Messenger tündéri pandamacijával.
Teljesen más a csók íze a valóságban, mit webkamerán puszit dobni.
A mély beszélgetés - az energiaadás, egymás töltése nem egyenlő a házaspárok: - "Befizetted a csekket? - Túlórázom, holnap te mégy Ödönkéért az oviba." - "kommunikációval."
A megoldás -szerintem az lenne, ha minden kapcsolat személyesebbé lenne téve. Beszélgessünk -lehetőleg minden nap személyesen - elfoglalt időszakban egy negyed óra mély beszélgetés, egy forró ölelés is csodát tehet. Ha így gondolkodnának az emberek, több lenne a boldog szeretetben élő ember. Aki szeretve van, hatékonyabb a munkában - hatékonyabban teremt. Jobb anya, jobb apa - hiszen a gyerekek látják szüleik boldog összetartozását.
A boldog kapcsolatban élők egészségesebbek. Ne a gyógyszeripart, és az orvosok zsebét tömjük!
Ezeket a sorokat csak gondolatébresztőnek szánom -mindenki annyit vigyen el belőle, amit akar. Tudom, rossz felé megy a világ, de tehetünk ellene.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
