Sokan felteszitek a kérdést bocsánatkéréssel kapcsolatban:
- Aki bocsánatot kér, az alárendelődik a másiknak?
- Aki képes bocsánatot kérni, az a vesztes fél?
- Érdemes bocsánatot kérni a másiktól, ha hibázunk? Tartok tőle, hogy nyeregben érzi majd magát...
Sajnos a legtöbb párkapcsolatra jellemző az ego harc, a játszmázás, a hatalmi dráma. Eredetileg a párkapcsolatoknak pont az lenne az értelme, hogy szeressük, töltsük, támogassuk, emeljük egymást.
Mégis olyan sok kapcsolatra jellemző a csatatér.
Tapasztalataim, megfigyelésem szerint nagyobb eredményt érünk szeretettel, megértéssel, mint duzzogással, büntetéssel., csenddel veréssel.
A párok legtöbbje többnyire hatalmi harc miatt távolodik egymástól.
Aki lelkileg sebzett, alacsony rezgésszintre kerül valami miatt - az szeretet áramoltatásra nem képes - mert maga is hiányban van - kevés benne a szeretet. Így szüksége lesz energiára. Legkönnyebben úgy jut energiához, ha bántja a másikat - hiszen akkor megkapja a figyelmet. A figyelem=energia
Így ő az energiaszívással fölénybe kerül - míg a másik fél sebeket kap, ő is le lesz húzva alacsony szintre.
Ha a sértő félben van némi jóérzés (azaz - nincs nagyon mélyen) - bocsánatot kér.
Vannak azonban nagyon mélyen lévő emberek is, akik erre képtelenek. Úgy vélik, a bocsánatkéréssel kevesebbek lesznek, és a párjuk kerül fölénybe. Mivel ők akarnak dominálni - emiatt inkább hárítanak.
- "Nem én voltam a hibás. Csak Manci kihozott a sodromból, mert állandóan fecseg, önálló véleménye van, emiatt idegesít. Nem csoda, hogy durván kiabáltam vele az utcán. Kérjen csak ő bocsánatot tőlem!"
Ezzel a magatartással is energiát akar nyerni - nem képes szembenézni azzal, hogy hibázott, mert az neki már elviselhetetlen fájdalom lenne. Gyáva.
Ha párja szereti őt, akkor még azt is elérheti, hogy a sebzett fél kér tőle a bocsánatot a majdnem semmiért.
Nagy kihívás, és nagyon veszélyes dolog egoista ember kedvét keresni. Az ilyen ember párja/barátja/családtagja nem lesz boldog.
Magas rezgésszinten lévő ember ritkán bánt másokat - inkább tudatosan, nevelő célzattal, asszertivan, kedvesen, tapintatosan kommunikál - ha mégis elvetette a sulykot, képes bocsánatot kérni. Mert tudja, az a nyertes, aki képes erre.
Nem aggódik amiatt, hogy emiatt kevesebb, vagy alárendeltebb lesz, mert van önbizalma, tudja, hogy ő is ember, aki hibázik olykor-olykor. Aki szeret -annak nem kérdés, hogyha hibázott, belátja, és duzzogás helyett bocsánatot kér.
Ha tisztán szereti a másikat - nem akar neki fájdalmat okozni, inkább örömet szeretne adni.
Viszont tudatos is - nem kér bocsánatot azért, amit nem követett el, nem erősíti túlzott alázatoskodással az egoista ember viselkedését.
Tudatosan kerüli az egoista, elnyomó embereket - határait kijelöli, és be is tartatja. Tudja, aki szereti őt, az tiszteli határait.
Aki képes bocsánatot kérni, az bátor, erős, és megtanult szeretetet áramoltatni.